A magyar kultúra napja Ungváron

„Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nem akad.”

Bár az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) falai közt javában zajlanak a vizsgák, az egyetem magyar karán ebben az évben is megünnepelték a magyar kultúra napját. Az egybegyűltek ebből az alkalomból megtekinthették Kocsis Csaba fotóművész kiállítását is.

Idén január 22-én, amikor 191 éves a magyar nemzet himnusza, az UNE magyar karán is változatos rendezvénysorozattal készültek a kultúra napjának megünneplésére. Az egybegyűlteket először dr. Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja köszöntötte, majd dr. Hajdu Lajos, Berekfürdő polgármesterének üdvözlőbeszédét hallhatták a jelenlevők. Zubánics László dékánhelyettes, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke röviden szólt a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényekről. Az ünnepség megnyitója a kar folyosóján zajlott, ahol Kocsis Csaba berettyóújfalui születésű fotóművész Szabad-e sírni c. fotógrafikai kiállításának darabjait lehetett megtekinteni. Ezt követően maga a művész kapott szót, aki elmesélte, milyen csodálatos élményekkel gazdagodva térhet haza Kárpátaljáról, majd megzenésített verseket adott elő.

Az ünnepség a kar egyik termében folytatódott tovább. Nagy Natália, a kar docense irányításával a magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók színvonalas előadást produkáltak. A műsor ideje alatt szebbnél szebb gondolatok hangzottak el nemzeti fohászunkról, annak keletkezéséről, nyelvünkről. Himnuszunk jellemzése a következőképp hangzott:„Olyan vers, amelyben a költő Magyarországot és az e hazát szerető, védelmező és érte meghalni is kész magyar népet dicséri. Versében felemlegeti történelmünk dicsőséges eseményeit és véres küzdelmeit, veszteségeit. A bevezető és a záró versszakokban pedig Istent hívja segítségül, hogy végre boldogságban, békében élhessen e földön a magyar. Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nem akad. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának”. (Nagyné Bakler Hajnalka)

A hallgatók hangsúlyozták, mennyire fontos magyarságunk megőrzése, valamint hazaszeretetre, s a szülőföldön való érvényesülésre szólították fel a jelenlevőket, Kiss Judit Ágnes versét idézve.

A diákok által előadott műsort színesítették az elhangzott dalok az aranytorkú Bakos Éva előadásában és Dorgay Márton gitáros kíséretében. A diákok után Vári Fábián László József Attila-díjas költő is felszólalt, majd Kurmai-Ráti Szilvia, Bakos Kiss Károly és Lengyel János, az Együtt című lap szerzői körének tagjai olvastak fel műveikből.

A kultúra napi ünneplés ezzel véget ért az egyetemen, de nekünk, magyaroknak nap mint nap a következő tudattal kell élnünk: nemzeti imánk mögött olyan idők emlékei állnak, melyek együttes átélése nemcsak szomorú visszaemlékezést, hanem büszkeséget ad a szívnek. Büszkeséget egy nehéz, közös múltért, s büszkeséget egy közös, jobb jövőért, amelyhez csak egy útmutatás létezik: „Légy ember, ez a cél – légy magyar, ez a legjobb eszköz!” – tanít bennünket Deák Farkas.