A nap verse: Becske József Lajos: Levél

Már egy éve gondolni nincs
időm másra, csak Terád.
Századokon puha vállad
Mint könnyű angyal suhan át.

Rádöbbentem, ezer éve
Csak neked írtam verseket,
Már az idők kezdetétől
Nagyon megszerettelek.

Szemedben az éj sötétje
Fénylik és minden, mi múlt: titok.
Minket már minden összeköt,
Mi örök, és a csillagok.

Örökidőkre maradtál
Meg nekem a világ partján,
Bármi a válasz, – jól vagyok,
Köszönöm, megjárja, hagyján.

Forrás: Becske József Lajos: Indián szívek a kövön című kötete, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2oo2