Annák, akik öregbítették Beregszász nevét

Július 26-án, Anna napján, emlékezzünk néhány beregszászira, akik e nevet viselve éltek és tevékenykedtek városunkban.
Nádas Anna Brassóban született, a század elején szüleivel együtt Aradon élt, zenét tanult, hegedűművésznek készült, ám később mégis színészi pályára lépett. Tizenhat évesen már az aradi színtársulat tagja volt, rövidesen a közönség kedvence lett. Színházával együtt bejárta Erdélyt, majd Szlovenszkót is. Lőcsén ismerkedett meg férjével, a tiszaújlaki születésű Nádas Józseffel. A fiatal házaspár Beregszászon telepedett le. Férje lapjánál helyezkedett el, kiváló újságíró lett, tudósításait fővárosi lapok is közölték. A 30-as évek végén alapította a Kárpátalja c. hetilapot, amely rövidesen vidékünk egyik legolvasottabb újsága lett.
Megpróbálkozott színdarabok írásával is, Farizeusok c. drámáját és Slágerkirály című operettjét sikerrel mutatták be Kassán és Beregszászban. Utóbbi operettjével a Színházi Élet c. folyóirat pályázatának díjnyertese lett.
Fedák Sári volt a példaképe.
1945-ben ő rendezte meg Beregszászban az első magyar műsoros estet. Szeretett volna kizárólag kulturális szervezőmunkával foglalkozni, de ehhez megbízhatatlannak tartották az akkori hatóságok. Így kénytelen volt ápolónőként dolgozni a járási kórházban. Kulturális ambícióit azonban nem adta fel, amatőr színjátszó csoportot szervezett az egészségügyi dolgozókból. Elhatározta, hogy színre viszi Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát.
Bemutatóján zsúfolásig megtelt a kórház klubterme. 1953-ban Nádas Anna lett a Beregszászi Amatőr Népszínház főrendezője, őt 1957-ben Schober Ottó váltotta fel, de Anna néni haláláig nem vált meg ettől a nagyon lelkes amatőr színtársulattól, annak szinte minden darabjában elvállalt egy-egy kisebb-nagyobb szerepet.1990-ben kísérték utolsó útjára barátai, Beregszász egész színházkedvelő társadalma.
Horváth Anna szobrász és keramikusművész 1924-ben született Beregszászban, itt a gimnáziumban érettségizett 1944-ben.
Dolgozott a téglagyárban, volt plakátfestő a mozinál, díszlettervező a színházban, kirakatrendező a kereskedelemben, újságíró a megyei lapnál, s mindeközben művész: keramikus, érmész, szobrászművész, a Képzőművészeti Alap tagja.
Közíróként is jelentkezett, kisprózái, dolgozatai a Kárpáti Igaz Szó hasábjain és a Kalendáriumban láttak napvilágot. 1963-tól a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének tagja. Megtört a csend címmel jelentette meg kötetét 1965-ben a Kárpáti Kiadó, melyben az olvasó elé tárja Beregszász művelődési életének minden lényeges mozzanatát. 1991-ben a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma munkásságáért a Pro Coltura Hungarica emlékplakettel tüntette ki. 1995-ben a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöksége nívódíjjal jutalmazta. 1996-ban Érdemes Művész díjat kapott. 1997-ben Beregszász képviselőtestülete Pro Urbe díjjal tüntette ki. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
2005-ben hunyt el.
Báthy Anna opera-énekesnő szintén Beregszász szülötte volt, róla nemrég emlékeztünk meg a Kárpátalja.ma oldalán.
Forrás: Régi beregszásziak / karpatszallas.net