BeregFeszt 2011 – Szőlő, sport, gasztronómia
Sajnos már kevesen élnek azok közül, akik az 1920-as – 1930-as évek Beregszászán gyerekként részt vehettek az akkoriban minden évben megrendezésre kerülő Országos Szőlő és Borünnepen.
Mert a szomorú trianoni döntés következtében az a helyzet állt elő, hogy a Vérke-parti város vált a Csehszlovák Köztársaság legjelentősebb szőlőtermesztő vidékévé. Az országban itt termett a legtöbb és legfinomabb szőlő.
Ide jártak a korszerű szőlőtermesztési módszerek elsajátítása céljából a többi borvidék képviselői. Így természetessé vált az az igény, hogy szüret idején a legnagyobb népünnepélynek ez a település legyen a házigazdája. A mai nyolcvanévesek közül, akik a házuk ablakából, vagy a kapuban üldögélve az elmúlt vasárnap végignézték a posta épületétől a Muzsalyi úton a Barátság Stadionig végigvonuló tömeget, sok hasonlóságot fedezhettek fel az akkori és a mostani ünnepség között.
A korabeli újságokból tudjuk, hogy a város főutcáján akkor is a szőlővesszőkkel feldíszített szekereken helyet foglaló népviseletbe öltözött fiatalok énekétől volt hangos a menet, melynek élén a város elöljárói díszes szőlőkoszorút vittek. Az akkori cigányzenészeket a mostani BeregFeszt elnevezésű rendezvényen budapesti fúvósok helyettesítették, a város és a járás vezetői pedig a Szent Vencel Borrend menetoszlopában lépkedtek. A sportpályán, a színpad előtti kádakban fiatal lányok taposták mezítláb a szőlőt, a mustot pedig minden érdeklődő megkóstolhatta. Természetesen nem csak a friss szőlőlevet, hanem a belőle készült lánglelkű italt is a beregvidéki borosgazdák közelben felállított sátrainál.
Bor és gasztronómia. Ennél sikeresebb párosítás nehezen képzelhető el. Ezért is áll nagy jövő előtt ez a csaknem ötven esztendővel ezelőtt elindult kezdeményezés, melynek már most több ezer résztvevője volt. Beregvidék és a város lakóin kívül sokan eljöttek a rendezvényre a hágón túli nagyvárosokból. A vendégek nem csupán a kész ételeket kóstolhatták meg – több mint húsz helyen főtt a bográcsgulyás, sült a saslik –, de a járás művelődési dolgozóinak pavilonjánál például végignézhették a töltött káposzta, a hurka készítésének folyamatát. Kitettek magukért Beregvidék falvai is: az itteni sátraknál termésből készült ötletes kompozíciókat, szőtteseket, varrottasokat, festményeket, faragásokat tekinthettek meg a látogatók.
Az ünnepélyes megnyitó szónokai – Ihor Szviscso, a Beregszászi Járási Közigazgatás elnöke, Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke, Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Gajdos István, Beregszász polgármestere – a hagyományápolás fontosságáról, a földműves elődök által ránk testált gazdag örökség megőrzéséről szóltak. Azt hangsúlyozva, hogy vidékünkön, amely négy európai uniós országgal határos, tovább kell erősíteni és mélyíteni a népek közötti barátságot, egyetértést, a tolerancia és más népek, nemzetek kultúrájának, értékeinek befogadása jegyében kell élni mindennapjainkat. Tóth István, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulja beszédében rámutatott: az évszázadok folyamán felégette, pusztította ezt a vidéket sokféle had, ám az ellenség elvonultával mindig helyreállt a rend, a békés építkezés, a szolid gyarapodás ideje. Ha a BeregFeszten bemutatkozó sátrak kínálatát nézzük, ma is ezt gondolhatjuk. A mezőgazdasági és ipari termékek, a megújuló borkultúra mind-mind azt hirdetik, hogy ennek a vidéknek van jövője, hogy anyanyelve, kultúrája őrzésében és ápolásában, iskolarendszere fenntartásában van jövője az itt élő őshonos magyaroknak is.
A megnyitón ünnepélyesen átnyújtották a Beregvidék Díszpolgára kitüntető címeket. Kimagasló tevékenységük elismeréseként idén hárman vehették át a díszes tanúsítványt: Ihor Szviscso, a járási állami közigazgatás elnöke, Medvigy István, aki hosszú éveken át irányította a járási tanügyi osztályt, az utóbbi időkben pedig nyugdíjba vonulásáig a járási állami közigazgatás elnökének helyetteseként tevékenykedett, valamint Sass Károly kígyósi szőlősgazda, a helyi hegyközség elnöke, aki számos borfesztiválon nyert érmeket kiváló boraival.
A stadionban rengeteg érdekes program várta az ide kilátogatókat: mini focitorna, sakkverseny, kötélhúzás, bakancsrepítés, arcfestés, agyagozás stb. Egész estig tartott a mezőgazdasági termékek kiállítása és vására. Közel ötvenen felemelkedhettek a magasba az innét nem messze lepányvázott hőlégballon segítségével, s így madártávlatból tekinthették meg a stadionban hömpölygő sokaságot, és magát a várost.
A délután folyamán a járás legjobb tánccsoportjai adtak egymásnak randevút. Időhiány miatt több együttes nem is kerülhetett színpadra. Az esti órákban ünnepi koncert kezdődött neves ukrajnai és magyarországi előadók részvételével.
Kovács Elemér