Csiky Gergely Ingyenélők című művét mutatja be a Nemzeti Színház
Hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, őket múltjukkal zsaroló csalók, naiv fiatalok és őket kihasználó felnőttek a szereplői Csiky Gergely Ingyenélők című vígjátékának, amelyet Lendvai Zoltán rendezésében szombaton mutat be a Nemzeti Színház a Gobbi Hilda Színpadon.
A mostani bemutatóval a vígjáték visszatér születése helyszínére, 1880-ban ugyanis a Nemzeti Színházban debütált. Csiky Gergelynek ezt a darabját csak a Nemzetiben 137-szer játszották, ezzel a belépővel a magyar színpad első igazi sikerszerzője lett.
Az 1870-es években Pest-Budán játszódó vígjátékban – amelyet eredetileg A proletárok címmel mutattak be, később azonban többnyire Ingyenélők címmel játszottak – korának hazafiaskodását tette nevetségessé Csiky Gergely, az embernek mégis az az érzése, hogy az Ingyenélők a máról szól. Nagyszerű társadalomrajz, tele rendkívüli érzékenységgel megírt remek szerepekkel – olvasható a Nemzeti Színház honlapján.
Mint Lendvai Zoltán az MTI-nek szerdán elmondta, sok olyan áthallása van a darabnak, ami semmit sem vesztett az érvényességéből. Az Ingyenélők arról szól, hogy semmi sem fekete-fehér, hogy az ember nem egyértelműen jó vagy rossz, kérdés, ki hogyan tud boldogulni ebben a furcsa világban, ahhoz, hogy élni tudjon, miket kell elszenvednie, vagy hogyan kell besározódnia. Ez, úgy tűnik, nem nagyon változik sosem – jegyezte meg a rendező.
Felidézte, hogy a darabválasztáskor több szerző is szóba került, majd közös gondolkodás után alakult ki, hogy Csiky Gergelynek ezt a művét állítja színpadra. Hozzátette: a szempontok között volt, hogy klasszikus, lehetőség szerint magyar darabot, vígjátékot válasszanak, amely kevésbé ismert. Az Ingyenélőket hosszú időn keresztül nem játszották, pár évvel ezelőtt fedezték csak fel újra: Máté Gábor Egerben állította színpadra, majd Valló Péter és Szikora János is megrendezte.
„Azt gondoltam, hogy elég érdekes maga a történet, ahhoz képest, hogy egy csaknem 140 éves darabról van szó, még a problematikája is viszonylag mai, a figurái is bizonyos szempontból ismerősek” – mondta, hozzátéve, hogy a darab izgalmas világa, a humorhoz való közelítése és a figurák összetett érzelmi motivációi is felkeltették érdeklődését. A nagy érzelmi zűrzavartól, hogy ki kibe szerelmes, ki kit csal meg, miközben szereti, pszichológiailag is érdekes a darab.
Az Ingyenélők stilárisan is elég sokféle: hol társadalmi vígjáték, hol szatirikus, időnként áthajlik a melodrámába, aztán kicsit bohózatba, majd visszaesik a realista igényű ábrázolásba, és megint más vígjátéki stílust használ. Már önmagában érdekes lekövetni, hogy ezek a stílusok hogyan keveredhetnek egy történeten belül, és ez milyen lehetőségeket rejt magában – tette hozzá.
Lendvai Zoltán elmondta, hogy a szöveg bizonyos részeit egyszerűsíteni próbálták. Úgy húztak belőle, hogy érthető legyen, és ne vesszen el a közönség a körülményes mondatokban, de azért a szöveg nagy része nem változott.
Mivel a mű nyelvezete nehéz, és a játékstílus is furcsa, hagyományos színpadon esetleg automatikusan réginek tűnhetett volna a darab – jegyezte meg a rendező, hozzátéve, hogy ezért a stúdió adottságait kihasználva a nézőket a játéktér köré ültették, más viszonyba hozva őket a szereplőkkel. Azáltal, hogy a színészek nagyon közel vannak, a nézők hozzáállása is közvetlenebb, természetesebb, a régi szöveg ellenére is valóságosnak láthatják a szereplőket.
Az előadásban Söptei Andrea, Tarpai Viktória, Tóth László, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Fehér Tibor, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Újvári Zoltán, Nagy Mari, Ács Eszter, Varga József és Olt Tamás játszik.