Megrostált betűk kárpátaljai szemmel
2024 december közepén jelent meg a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat Megrostált betűk című antológiája, ami a folyóirat hétéves működése során közölt versekből ad átfogó válogatást. A munka nagyrészét Turbók Attila költő végezte, ebbéli munkájában dr. Lovas Dániel főszerkesztő és Madár János felelős szerkesztő segítették.
A kötetben százhúsz költő versei szerepelnek, amiket harminc képzőművész illusztrált. Mártonfi Benke Márta, a folyóirat rovatvezetője volt a könyv művészeti szerkesztője. A válogatásban olyan remek, neves és elismert költők műveit olvashatja a nagyérdemű, mint Bánki Éva, Lajtos Nóra, Kaiser László, Balázs F. Attila, Döbrentei Kornél, Jóna Dávid, Benke László, Csontos Márta, Diószegi Szabó Pál, Fellinger Károly, Kégl Ildikó, Filip Tamás, Hodossy Gyula, Katzler Hilda, Oláh András, Radnai István, Saitos Lajos, Mandics György, M. Fehérvári Judit stb.
Az illusztráló művészek között is számos nagy nevet találunk, mint B. Tóth Klára, Kemp Zsuzsa, P. Boros Ilona, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Sipos Endre, Török Gábor vagy Somogyi Győző.
Szép számmal kerültek kárpátaljai szerzők a kötetbe. Vári Fábián László József Attila- és Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője, az Együtt című kulturális folyóirat főszerkesztője már a 2017-es induláskor ott volt a folyóiratunkban. Három alkotása került be a válogatásba: A szitakötő, a Szemadám György madaraihoz szóló Két madármítosz, valamint a Szellembeszéd, amit Csontváry Kosztka Tivadar Zrínyi kirohanása című festményéhez írt.
Ugyancsak három verssel van jelen a kötetben a kárpátaljai magyar irodalom egyik nagyasszonya, Finta Éva József Attila-díjas költő, nyugalmazott főiskolai tanár. A versek címe: Annának, Máriának; Fifi naplóját olvasom. A teremtésről. Utóbbi alkotás a lap 2024-es szeptemberi számában jelent meg. Finta Évát is gyakran inspirálják képzőművészeti művek, az Annának, Máriának című versét Leonardo da Vinci Szent Anna harmadmagával munkája ihlette. A Teremtésről című írása is bibliai témájú.
Füzesi Magda József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja egy verssel van jelen a válogatásban, ami ugyancsak bibliai témájú, címe Húsvétok ideje.
A 2022-es év szeptemberi számában debütált a folyóiratunkban Kenyeres Mária, beregszászi költő. A Tudjátok című erős mondanivalóval rendelkező műve egyből vezérvers lett, nem érdemtelenül. Az író sok tízezer sorstársához hasonlóan, a kényszernek engedve, elhagyta a szülőföldjét, és Magyarországon talált új otthonra. Ebben a versben a frissen átélteket írta meg.
Marcsák Gergely Beregszászon élő költő, verséneklő, irodalmár, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke többször publikált már nálunk, a válogatásba a Kárhozat című verse került be, aminek alcíme Egy Boksay-festmény előtt. Hiába, na, a kárpátaljai költők szeretik a festményeket.
Csornyij Dávid történész, költő, „demotivációs tréner”, az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársa. Egy verse jelent meg eddig a Magyar Múzsában, ezt Turbók Attila be is válogatta, címe: A hátam cincérszerű óriásbogara.
Sz. Kárpáthy Kata költő, író, újságíró, szerkesztő, a Kárpátalja.ma hírportál munkatársa, többször publikált már nálunk, mondhatni a Múzsa állandó szerzője. Egy frissen megjelent verse került beválogatásra, hiszen az Otthonmaradottak című műve a folyóirat tavaly szeptemberi számában olvasható. Egy komor valóságkép, a jelen látlelete, Kárpátalja negatív lenyomata.
Kron Zsuzsa Budapesten élő festőművész Ungváron született, földink ő is. Egy újabb tehetséges ember, aki Kárpátalján kívül találta meg a számítását. Ő már a kezdettől a közösség tagja, munkái több Múzsa számot is illusztráltak. A 2022-es év szeptemberi számának borítóján a Májusi dallam című munkája szerepel.
Egy verssel e sorok írója is benne van az antológiában. Nagy megtiszteltetés a számomra, hogy ilyen társaságban, ennyi nagy irodalmár között szerepelhetek. Az Élet-morzsák című versem lett beválogatva, ami megjelent a tavaly kiadott Elgyönyört élet című verses kötetemben is.
Lengyel János