Szolyván is megemlékeztek a málenykij robot áldozatairól
A 77 éve Szovjetunióba hurcolt politikai foglyokra és kényszermunkásokra, az 1944 őszi „málenykij robot”, illetve „három napos munka” áldozataira emlékeztek november 20-án a Szolyvai Emlékparkban. A rendezvény a Szolyvai Emlékbizottság, a történelmi egyházak, valamint a magyar és német társadalmi szervezetek közös szervezésében valósult meg.
Az esemény a járványügyi előírásoknak megfelelően zajlott.
A rendezvényt megelőzően megemlékezésre és koszorúzásra került sor a honfoglaló harcos felújított szolyvai emlékművénél. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kiemelte, hogy fontos megjelölni ezeket a tárgyi emlékeket a honfoglalásról, és ezzel a következő generációnak példát mutatni, hogy voltak őseink, akik nem futamodtak meg. Tudatosítani kell bennük, hogy most is ilyen emberekre van szüksége nemzetünknek.
Ezután Íjgyártó István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott kijevi nagykövete, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola elnöke, Csernicskó István, a főiskola rektora, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, valamint Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékbizottság elnöke elhelyezték koszorúikat.
A megemlékezés a Szolyvai Emlékparban folytatódott. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékbizottság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Beszámolt a testület ez évi tevékenységéről. Beszélt az emlékpark karbantartási munkálatairól, kommunikációs tevékenységeiről, publikálásairól, kutatásairól. Az elért eredmények mellett szólt a tevékenységükkel kapcsolatos negatív fejleményekről is:
„Immár 77 évvel azoknak a tragikus eseményeknek a megtörténte után, melyre visszaemlékezni hivatott mai rendezvényünk is, valamint 31 évvel a független ukrán állam megszületése után, ami lehetővé tette, hogy szabadon emlékezhessünk elődeink e szörnyű tragédiájára, – mind a mai napig az ukrán államhatalom részéről semmiféle elmozdulás e kérdés hivatalos elismerését illetően nincsen! Továbbá meglepetéssel és felháborodással értesültünk arról, hogy az arra illetékes ukrán szervek Tilki Attila parlamenti képviselő úr számára betiltották a beutazást Ukrajnába.
A megnyitó után a történelmi egyházak képviselői, Dávid Árpád és Pocsai Vince, református lelkipásztorok, Pogány István, a munkácsi római katolikus egyház plébánosa, Szkoropádszky Péter, palagykomoróci görög katolikus lelkész ökumenikus istentisztelet tartottak.
Íjgyártó István beszédében elmondta, hogy az emlékpark rendkívüli szerepet játszik abban, hogy méltó módon emlékezhessünk őseinkre, szimbolikus jelentésű, hogy egy multietnikus, soknyelvű közösséget összekössön. Hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni, hogy ezek az idők visszatérjenek és ez ellen nekünk, magyaroknak is tennünk kell.
Majd Csernicskó István rektor úr kiemelte:
„Ahhoz hogy megteremtsük a közös jövő alapjait, ahhoz, hogy együtt haladhassunk előre, szükségünk van közös igazodási pontokra. 1944 ősze olyan történelmi emlék, amely összeköt bennünket.”
A felszólalások után a Tisza Csillag asszonykórus megzenésített lágerverseket adott elő.
Dr. Dupka György történész, a bizottság felelős titkára zárta a rendezvényt. Hangsúlyozta: az emlékezés buzdításként is szolgálhat, hogy őseinktől példát véve a kárpátaljai magyarság kiálljon nyelvéért, kultúrájáért és hitéért.
Az esemény végén a jelenlévők elénekelték a Szózatot, majd elhelyezték koszorúikat és néma főhajtással emlékeztek az áldozatokra.
Seres Johanna
Kárpátalja.ma