Tetőtől talpig – konferencia a viseletekről Beregszászban
A viselet, annak készítése és kiválasztása, megfelelő módon való alkalmazása volt annak a konferenciának a témája, melyet a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltsége szervezett Beregszászban. A február 22-ei eseményen neves néprajzkutatók, viseletkészítő szakemberek tartottak előadást és mondták el tapasztalatukat a viseletekkel kapcsolatban.
A köszöntéseket követően elsőként dr. Ratkó Lujza, néprajzkutató, egyetemi oktató előadását hallhatták a résztvevők. A viselettörténettől indulva a színpadi viseletek követelményéig igyekezett minden részletre kiterjedően tanácsokkal, szakmai tudással ellátni a hallgatóságot. A hitelesség, praktikusság, igényesség és esztétikusság egységére hívta fel a figyelmet, melyeknek minden alkalommal meg kell felelniük a színpadra állított viseleteknek. Az előadás során pozitív és negatív példák bemutatásával szemléltette a viseletek felöltését és használatát.
Az elméletet követően gyakorlati tudást kaptak a résztvevők. Kácsor-Ignácz Gabriella néptáncoktató, Örökös Aranygyöngyös táncos apró részletességgel mutatta be, hogyan kell helyénvalóan felöltöztetni, elkészíteni és színpadra állítani egy viseletbe öltözött táncost. A hajfonatok készítésétől a ruha felöltésén át az egyéb kiegészítőkig, de még a festett körmök tiltott használatáig igyekezett minden gyakorlati tudnivalót elmondani, bemutatni.
A következőkben Tajti Erzsébet, a Hagyományok Háza viseletvarró szakoktatója pozitív és negatív példákon keresztül illusztrálta a színpadi megjelenés változatait.
A konferencia Word Caféval zárult, melyet Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza hálózati szakreferense vezetett. A résztvevők kiscsoportokban beszélhették meg az előadások során elhangzott információkat. Hasznos eszmecsere és diskurzus alakult ki néprajzkutatók, viseletvarrók és néptáncegyüttesek vezetői között. Számos kérdés vetődött fel a résztvevők oldaláról, melyre az előadók igyekeztek gyakorlati, és hasznosítható információval szolgálni.
A konferencián viseltvarrók és együttesvezetők, valamint néprajzkutatók mellett óvodapedagógusok is részt vettek. Az előadások során számukra is értékes és hasznos információk hangzottak el, hiszen az óvodai szerepek kapcsán a gyermekek viseletbe való öltöztetéséhez kaptak gyakorlati utasításokat, információkat.
A viseletkészítés és viseletválasztás nem egyszerű kérdése a szakmának. Alapos kutatómunka, szaktudás és elhivatottság szükséges ahhoz, hogy a szakemberek eredményesen dolgozhassanak együtt. Az közös munka pedig elengedhetetlen ebben a szférában, hiszen egymás segítése, egymás munkájának kiegészítése, a saját tudás hozzáadásával lehet eredményesen továbbvinni azt a szakmai örökséget, melyet a viseletekbe kódolva tudunk megmutatni.
René