Világ, ideálmodva – Irodalmi kilátó a Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál keretében

Szerző: | 2021.06.11., 21:47 | Kulturális hírek

Fotó: Kárpátalja.ma/Szabó Kata

Hosszabb kihagyás után ismét író-olvasó találkozót szervezett Magyarország Beregszászi Konzulátusa a Munkácsy Mihály Galériában. Az Irodalmi kilátó programsorozat soron következő eseménye az I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál keretében jött létre június 11-én. A program vendége volt a kárpátaljai költők képviseletében Vári Fábián László és Marcsák Gergely, Felvidékről Mihályi Molnár László költő, valamint Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány kuratóriumának elnöke. A találkozót Csordás László irodalomtörténész, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnöke moderálta.

A Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivált először rendezte meg a Rimay János Alapítvány Sárospatakon. A június 9-e és 13-a közötti fesztiválon magyar és idegen ajkú tollforgatók találkoznak. A koronavírus miatt sok meghívott nem tudott eljutni a programra, így a tervezett 15 magyar és 15 nemzetközi költő közül körülbelül a harmada nem vesz részt az összejövetelen. A fesztiválra időzítve egy antológia jelent meg Világ, ideálmodva címmel. A kötet címét Finta Éva kárpátaljai származású költőnőtől kölcsönözték.

Beke Mihály András, a beregszászi magyar konzulátus első beosztott konzulja a vendégek és a közönség köszöntése után elmondta, hogy a jelen esemény méltó folytatása a járványügyi helyzet miatt kényszerből megszakadt Irodalmi kilátó sorozatnak.

Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja elmondta, hogy az Irodalmi kilátó célja a kárpátaljai és az egyetemes magyar irodalom előtérbe állítása. Kifejtette, hogy az esemény helyszíne szimbolikus jelentéssel bír, hiszen az irodalmi fesztivál névadója, Rimay János reneszánsz költő maga is diplomáciai feladatokat látott el, Bethlen Gábor fejdelemnek volt a nagykövete Konstantinápolyban. Kiemelte, hogy a fesztiválon előtérbe kerül a műfordítás, ami létfontosságú a világirodalmi remekművek megértetése valamint a magyar irodalom terjesztése szempontjából is.

Fotó: Kárpátalja.ma

A beszélgetés előtt a meghívott költők olvastak fel egy-egy verset. Marcsák Gergely Bródy című költeményét, Mihályi Molnár László Kényszerpályán című versét, Vári Fábián László pedig Képeslapok Genovából című művét olvasta fel.

Fotó: Kárpátalja.ma

„Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók” – idézte Csoóri Sándort Papp Ferenc a fesztivál létrejötte kapcsán. Elmondta, hogy ha mindenki bezárkózik, és csak egymással kommunikálnak az irodalmárok, akkor egy belterjes irodalom alakul ki, ezért fontos a nyitás a külvilág – így a nemzetközi költészet – felé. „A vezérelv az volt, hogy az olvasói körökben elismert embereket hozzunk, olyanokat is, akiket egy-egy tájegységben vagy országban kevésbé ismernek” – magyarázta. Az alapítvány és a fesztivál névadója kapcsán megosztotta, hogy bár Rimay János életműve Balassi Bálint mellett háttérbe szorult, az alapítvány egyik céljául azt tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet a költő és diplomata munkásságára, természetesen nem csorbítva Balassi Bálint jelentőségét.

Fotó: Kárpátalja.ma

A beszélgetésen Csordás László arról kérdezte a költőket, hogy mennyire fordították az ő műveiket, milyen tapasztalatokról tudnak ennek kapcsán beszámolni, illetve azt, hogy mennyire tükrözi a magyar fordítás az idegen nyelvű művek fordulatait. Szóba került a magyar művek fordításának nehézségei és a szempontok megváltozása. Míg régen a forma volt a döntő a szép hűtlenek fordításaiban, mára a tartalom került a centrumba, akár a forma rovására is. Arról, hogy prózát vagy lírát nehezebb-e fordítani, megoszlottak a vélemények.

Beke Mihály András arról faggatta a tollforgatókat, hogy mennyire van létjogosultsága a költészetnek. Vári Fábián László szerint a válasz a léthelyzetben, az itt élők problémáinak feldolgozásában rejlik. „Egy alkotó ember, ha nem foglalkozik a közössége életével, akkor hiába él” – jelentette ki a Kossuth-díjas költő, hozzátéve: megpróbálhat csak a költészetért élni, de ha egy költő nem a népe sorsával foglalkozik, akkor elárulja a saját közösségét. Mihályi Molnár László Makoveczre hivatkozva mondta, hogy a korszerűség abban mutatkozik meg, hogy tisztában vagyunk-e a származásunkkal, identitásunkkal, az emberi alapértékekkel. Úgy véli, ha nem ezekre épít a költő, akkor nemcsak a költészet, hanem a közösség jövője is zsákutcába kerül. Marcsák Gergely elmondta, hogy az ő példaképei közé azok tartoznak, akiknek a versei nem csupán esztétikailag és művészetileg állják meg a helyüket, hanem például az identitás megőrzésére és formálására is alkalmasak.

Fotó: Kárpátalja.ma

A találkozó zárásaként Vári Fábián Lászlótól A szitakötő, Marcsák Gergelytől Somogyi Gábor hazatér, Mihályi Molnár Lászlótól pedig első kötetének névadó verse, a Fohászok virradatért című alkotások hangzottak el.

Fotó: Kárpátalja.ma

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This