Tárcajegyzet: szenvedést ajándékba

Közelednek a téli ünnepek, ezért szeretnék kérni mindenkit, hogy állatot ne ajándékozzon! Egy élet nem ajándék, az élet mindig felelősség. Ne áltassa magát senki azzal, hogy ezzel majd felelősséget tanul a gyermeke  – mert nem fog. Néhány hét, aztán megunja. És lássuk be, igazságtalan, ha egy ártatlan élőlény fullad a saját mocskába, nem jut vízhez és ételhez, mert te úgy döntöttél, hogy jófej szülő leszel és hazaviszed Őt a gyerekednek.

Ha mégis vállalsz állatot, azt tudatosan tedd. Saját felelősségre. A gyerek segítsen a gondozásában – elméletileg és szóban, akár lehet az Ő felelőssége is –, de gyakorlatilag légy tisztában azzal, hogy kizárólag a tiéd. Neked kell észben tartani, hogy időben kitakarítsd a lakhelyét, hogy megkapja az ételadagját, legyen tiszta vize, megkapja az oltásait és néha lássa állatorvos. Ne csak akkor vidd, ha már fekszik és enni sem kér.

Az állatok ritkán szenvednek hangosan és látványosan. Általában csendes türelemmel viselnek el mindent, mint helyénvalót. Felelősségtudatosan adoptálj, ne ajándékozz állatot. Ha nincs rá kapacitásod, időd, kedved, energiád, akkor 3-4 napi örömet ajándékozol a gyerekednek, és egy életre szóló, néma szenvedést egy ártatlan állatnak.

Kuzsi

Kárpátalja.ma