Erdélyi József: Ősszel

Ősszel egy régi hű cseléd

kísért a pókhálós határon

s beköti szívünk nyilt sebét,

mit hiű harc ütött a nyáron.

Ősszel egy szűzi szeretőnk

hí, hívogat, evezni délre,

hazába, mit nem lelhetünk,

hová nem juthatunk el élve.