Vasadi Péter: Kerti madarak

Kertembe tízkor, két
diófa között betör a
napfény, mint egy szín-
arany Diesel-mozdony.
Utána kiált valaki,
hogy fogják meg,
de mintha nevetne.
Végighasad a kert.
Átfektetnek a résen
egy tűz-pallót, melyen
égetlen lábbal madarak
sétálgatnak. Miféle
madarak ezek ekkora
szárnnyal, peckes járással,
ahogy a vonatkürtre se
rebbennek? Árad ezüstkarikás
szemükből a zene, melyben
a dolgok kezdik emelgetni
vasbeton lábaikat és újra-
éled a fűben a százéves
kaszapengés. Egyikük
fölülről lefelé odasúgja:
Ha arra törekszel, hogy
ne maradjon semmi
titokban, épp a titok
lesz egyre nagyobb. Mert
a világ temetője te vagy;
hiába temet téged a világ.

Forrás: jelenkor.hu

Nyitókép: Sz. K.