Kopogtat egy angyal és be akar jönni. – Indulj ajtót nyitni, kedvesen köszönni! – Kicsi kosarában szeretetet hozott, érzed, hogy a kedved máris megváltozott?
A te szíved most bújt ünneplő ruhába, boldogan tekintesz szeme sugarába. A szíved megdobban, jó ezt elfogadni, s nézz körül, hogy kinek tudnád tovább adni?
Biztos találsz olyat, kinek szíve éhes, aki boldogságot, örömöt nem érez. Látod, itt az angyal, elhozta az esélyt, hogy kihűlt szívekbe meggyújthassuk a fényt.
Hogy szomorkás arcra, kedves mosolyt csaljunk, hogy a karácsonyról tiszta szívvel valljunk! Szeretet angyala, jaj de nagyon vártunk, szívvel marasztalunk, maradj vendég nálunk!
Majd, mikor a szívünk szeretni túl gyenge, hozz kis melegséget, mire szükség lenne! Hisz, amikor fázunk, tűzhöz közelítünk, meleget a másik szívéből merítünk.
Ha közelebb húzunk szívünkhöz egy szívet, rögön felparázslik egy megtört tekintet. Ha már felparázslott, ne hagyjuk kihülni, engedjük a mosolyt az arcára ülni.
Őrizzük az angyalt, maradjon közöttünk, ha még kicsik vagyunk, vagy ha nagyra nőttünk! Segítsünk, hogy könnyen tehesse a dolgát, Élje meg az ember az angyal mivoltát!
Hisz képesek vagyunk szeretetet adni, karácsony után is angyalok maradni. Legyen sok ünnepünk a hétköznapokban, s leljük örömünket ölelő karokban!
