Reichard Piroska: Ősz
Alkonyi szellő tárt ablakon át
hozza a mezők hervadt illatát
valahonnan idegen messzeségből.
Arcomat a kezembe temetem:
magam se tudom, mért fáj ugy nekem,
hogy az utolsó rózsák haldokolnak.
Hervadt rózsákért, amiket letéptem,
utakért, hol avar borítja léptem,
amiket járva meglepett az ősz?
Vagy a rózsákért, miket sohse láttam,
hervadt mezőkért, ahol sohse jártam,
ahol a tavasz elszállt nélkülem
Forrás: Reichard Piroska: Az életen kívül