Weöres Sándor: A galagonya
Őszi éjjel izzik a galagonya,
izzik a galagonya ruhája.
Zúg a tüske, szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a hold rá fátylat ereszt,
lánnyá válik, sírni kezd.
Őszi éjjel izzik a galagonya,
izzik a galagonya magába.
Állítsa be a Kárpátalja.ma-t előnyben részesített forrásként a Google Keresőben.
Beállítás →