Régi tárgyak: a vetillő

Szerző: | 2021.02.11., 16:08 | Régi tárgyak

Vetillő (Fotó: Kárpátalja.ma)

A szövés az őskortól napjainkig élő kézimunkafajta. A szövés textilanyag készítése oly módon, hogy a fonalakat egymással derékszögben keresztezik, és a tartás érdekében összefűzik. A széleket eldolgozzák. A szövés eredménye lesz a szövet vagy szőttes, a vászon. A vászon minőségének megfelelően aztán a háztartásban szükséges textíliafajtákat készítik el.

Ma már kézi és gépi szövés is létezik. A kézi szövés legalapvetőbb eszköze a szövőszék, melyet egyes helyeken esztováta-, vagy szátyvaként említenek.

A szövőszék fő részei közé tartozik két henger alakú fa, melyek közül a hátsóra a fonalat tekerik, az elsőre pedig a kész vászon kerül. Ezek közé ékelődik a két darab nyüst, amely a felvető szálakat szétválasztja. A nyüstöt a lábitóval mozgatja a szövőasszony. Fontos szerepet tölt be a szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgáló borda is, mely a nyüstök előtt, a bordahajban helyezkedik el. Ugyancsak fontos szerep jut a vetillőnek.

A vetillő vagy vetélő általában csónakformájú, arasznyi hosszú eszköz, amivel a szövésnél a keresztfonalat a láncfonalak közé bevetik. Alakja miatt néhol csónakként is emlegetik.

A régibb, szabályos csónakforma mellett újabban elterjedt a teljesen áttört közepű takácsvetélő is. A vetélő közepén, vékony pálcára fűzve, kis nád- vagy bodzafa csévén van a fonal, amelyről az a láncfonalak között történő átvetés alkalmával a kellő hosszúságban lebomlik. A vetélő a lábítós szövőszékhez kapcsolódik, mert csak itt van olyan vízszintes fonalsík, amelyen a csónakformájú eszköz siklani tud.

Vetillő (Fotó: Kárpátalja.ma)

A vetélő a lábitós szövőszékkel egy időben, ahhoz szervesen kapcsolódva a 6. században tűnt fel Európában – írja a Néprajzi Lexikon. – Mint a gyakran ajándékként készült tárgyakat, a vetélőt is díszítették. A szerelmi ajándéknak szánt vetélőn a megajándékozott lány vagy menyecske nevét is megtaláljuk. A díszítmények között gyakori a stilizált virág- és levéldísz, a megajándékozott neve, a készítés évszáma stb.

A vetillőt a két végén hegyesre gyalulták, és egész felületét simára csiszolták, hogy az könnyen tudjon siklani a szálak között. A sok használattól pedig felülete szinte kifényesedett.

A szövést ma már egyre kevesebbe gyakorolják, de nem szabad felednünk, hogy nagyon hasznos foglalatosság fiataljainknak. Amellett, hogy fejleszti a koncentrálóképességet, a tervezést, a kézügyességet, összehangolja a két kéz és láb munkáját.

Gál Adél

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This