Az élet két motorja fiatalok számára
Az élet nem csupán az IQ-ról szól, sokkal több, mint csak az intelligencia szintje. Ha nem vagyunk tisztában saját érzelmeinkkel, kiszolgáltatottá válhatunk, ezért fontos felismerjünk, hogy mi mozgat minket érzelmileg.
Salovey elméletét Goleman dolgozta fel az Érzelmi intelligencia című könyvében. Rámutatott, hogy az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligenciának meghatározó szerep jut az életképességnél, mindez 20 százalékban az értelmi, majd 80 százalékban az érzelmi intelligencia javára dől el. Öt tényező alkotja az érzelmi intelligenciát: önismeret, önuralom, empátia, motiváció és a kapcsolatok területe.
Az érzelmek felismerése, az önismeret
Tudatosítása alappillére az érzelmi intelligenciának. Ha képtelenek vagyunk valódi érzéseink észlelésére, ki vagyunk szolgáltatva nekik. Minél biztosabb valaki az érzéseiben, annál határozottabban irányítja az életét. Manapság az adott közeg, amelyben élünk, nem tartotta ugyanolyan fontosnak az egyén megélését, mint viselkedését, így az elsődleges mércét a külsőségek alkotják, azok határozzák meg. Épp ezért, a megélés és a viselkedés között diszharmónia jött létre, amely táptalaja lett a neurózisnak.
Gyakori az egyén hiteltelen magatartása, vagyis mást gondol, és másképp cselekszik elve.
A kongruens viselkedés a személy hiteles önismeretén alapszik.
Az érzelmek kezelése, az önuralom
Képességünk, hogy érzelmeinken a kívánalmaknak megfelelően igazítsunk, az öntudaton alapul. Akiknél ez a képesség gyenge, állandó harcra kényszerülnek gyötrelmes érzéseikkel, akiknél viszont fejlett, sokkal hamarabb túljutnak az életben adódó kudarcokon, válságokon.
Önmotiválás – motiváció
Az érzelmeink célra orientált mozgósítása elengedhetetlen a figyelem összpontosításához, a teljesítményhez, a kreativitáshoz. Az érzelmi önkontroll, a vágyteljesítés késleltetése, a késztetés megfékezése előfeltétele bármifajta teljesítménynek. E készség birtokában produktívabbak, hatékonyabbak lehetünk, bármibe fogunk is. A motiváció célirányossá teszi viselkedésünket. Kedvvel tenni valamit, az már fél siker!
Mások érzelmeinek felismerése, az empátia
Az empátia érzékenyebbé teszi az embereket az együttélésre, egymás társas jeleinek vételére.
A segítő szakmák, a szervezői posztok, a vezetés egyik meghatározó tulajdonsága.
Golemant idézve: „… A XX. század nem éli túl önmagát az empátia, az önuralom és a tolerancia nélkül.” Az életben tapasztaljuk mindhárom készség egyértelmű küldetését. Az empátia, vagyis a beleélő készség, a „gondolkodj a másik fejével” elve nagyon fontos, biztosítja a konfliktusmentes együttműködést.
A kapcsolattartás minősége fontos, aki ennek nincs birtokában, nem tud ellátni vezető beosztást, nem tudja magát a közösségben jól érezni. Nem a kapcsolatkötéssel van a nagyobb probléma, hanem a kapcsolatok ápolásával. Manapság, amikor annyi válás van, amikor nem a partnerválasztás okoz nagyobb problémát, hanem a megtartása, amikor egyre több a magányos ember, s folytathatnánk a sort, nagyon fontos területté vált a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, mivel általában e két ok köré rendeződik a kapcsolat megromlása és a felbomlása is.
Magas a civilizációs betegségek száma, egyre növekszik a pszichiátriai kezelésre szorulók száma, a neurózismutatók emelkednek. A pszichoszomatikus megbetegedések számszerűleg, de fajtájukban is emelkednek. Vagyis, ezeknél a betegségeknél egyértelműen életmódváltásra is szükség van ahhoz, hogy az egyén teljes értékű gyógyult legyen. A pszichés betegségek napjainkban is komoly kiadást jelentenek valamennyi országnak: a mentális betegségek kezelésére fordított összeg már tíz évvel ezelőtt is az egészségügyi kiadások 15 százalékát tette ki. A Magyar Pszichiátriai Társaság honlapján pedig azt olvashattuk, hogy a közgazdasági vizsgálatok szerint a depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher már jelenleg is sokkal nagyobb, mint a hipertónia, asztma, a reuma és a csontritkulás miatti kiadások, a kezeletlen depresszió okozta társadalmi kár (a munkából való kiesés, a korai halálozás stb.). Az egészségtudatosság egyik mutatója a személyi lehetőségeink felismerése. Ezek működtetése fontos a komfortérzésünk kialakításában és így a megfelelő életmódunk biztosításához.
Forrás: Strédl Terézia/Felvidék.ma