Kárpátalja anno: a bilkei görögkatolikus templom

Bilke települése a Huszti járásban, Ilosvától keletre, a Borzsa folyó mellett fekszik. A közel 8000 főt számláló község első említése 1338-ban történik. Bilke lakói görögkatolikus, ortodox és református vallásúak.

A helyi görögkatolikus egyházközség története a XVII. századig nyúlik vissza. A források 1692-ben két templomot említenek. 1748-ban még szintén két fatemplom állt a faluban, az egyiknek az Úr mennybemenetele, a másiknak Szűz Mária elszenderedése volt a titulusa. 1797-ben azonban már csak egy fatemplomról és egy szalmával fedett világítótoronyról van adat. A XIX. század végén pedig a templomok helyén már csak egy-egy kápolna áll.

A görögkatolikusok ma is használatban lévő kőtemplomát 1797 és 1822 között építtette V. Romanets pap és S. Andrashko, kurátor. A Kisboldogasszony ünnepére 1838-ban felszentelt templom teljes belső festése 1865-ben készült el, Vidra Ferdinánd és Ioan Weirich munkája.

1939 júliusában kerítést építettek a templomudvar köré. 1948-ban a kommunista hatalom a templomot bezáratta. Először le akarták rombolni, végül az ateizmus múzeumát nyitották meg benne. A templomot 1989-ben adták vissza a görögkatolikusoknak.

A templom melletti kápolna Orosz Péter vértanú papnak állít emléket, aki 1946-tól 1949-ig szolgált a településen. A görögkatolikus egyház működésének betiltása után a hatóságok elől bujkálva, titokban szolgálta a híveket. Bilkén tartóztatták le 1953. május 28-án. Ungváron kilenc napot töltött börtönben. Szabadulása után tovább folytatta illegális papi tevékenységét. Beregkisfaludon fogta el 1953. augusztus 27-én egy Pósik nevű rendőr, s a falu határában agyonlőtte Orosz Pétert. Földi maradványai 1992 júliusában kerültek elő. 1992. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra Bilkén. Az egyház 2022-ben elismerte Orosz Péter vértanúságát, a tervek szerint 2023 nyarán boldoggá avatják.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma