Kárpátalja anno: a nagydobronyi református templom

Szerző: | 2021.11.22., 10:33 | Kárpátalja anno

Fotó: Facebook

Nagydobronyba 1595-ben ért el a reformáció Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorok közvetítésével. 1618-ban virágzó máter eklésia, azaz anyaegyházként említik a vizitációk. 1795-ben ugyanígy jellemzik a nagydobronyi eklézsiát, melynek akkoriban közel 1000 tagja volt.

A hívek az 1776-ban emelt fatemplomban imádkoztak.

1790–1805 között Győri Mihály volt a gyülekezet lelkipásztora, aki így írt a nagydobronyi közösségről: „Egy a legrégibb virágzó ekklésiák közül. Minthogy ez a helység a Munkátsi Dominiumhoz tartozik, kétségkívül annak a reformációkor volt földesurával csakhamar bevette a Helvétiai Vallást, aki ennek szép fundatiót tett, az isteni tiszteletnek és oskolának fenntartására, melynek most is birtokában vagyon…”

1810-ben tették le a tűzvészben elpusztult régi fatemplom helyére az új kőtemplom alapkövét. A Katona György által tervezett egytornyos épületet azonban egy évszázad múlva átépítették: a 35 méter magas főtorony mellé két kisebbet emeltek, valamint kibővítették a templomhajót.

1834-ben 1 559 református magyar lakott a faluban. 1886-ban 2 045-en vallották magukat reformátusnak. Néhány évvel később, 1893-ban került Nagydobronyba Magyar Bertalan, akinek lelkészsége alatt tovább fejlődött a református közösség. 1903-ig az egyházközség tulajdonában állt egy XVI. századból származó ezüstkehely, amelyet 1903-ban eladtak a Magyar Nemzeti Múzeumnak 81 koronáért. A kapott összeget megtoldva 74 fillérrel az egyházközség két új kelyhet tudott venni, amelyekre a következőt vésették: „A nagydobronyi ev. ref. egyház tulajdona, 1903.” Ugyanebben az évben két új ezüst cintányérral is bővült a készlet: az egyiket vásárolták, a másik adományba kapták.

1908-ban a presbitérium úgy döntött, hogy az egyre bővülő gyülekezet számára új templomot kell építeni. Az ehhez szükséges anyagiak egy részét (40 000 koronát) a vármegye állta, az egyházközség 15 000 koronával járult hozzá a templomépítéshez, a hiányzó összeget a hívek gyűjtötték össze.

1910. november 11-én írta alá az egyházközség a szerződést Leskó János építkezési vállalkozóval a régi templom elbontásáról és az új felépítéséről. 1911. március 8-án kezdődött meg a régi templom bontása, és 1912. szeptember 25-én volt az új templom avatása. Az 1 700 főt befogadó – így Kárpátalján az egyik legnagyobb – templomot Fejes István püspök szentelte fel.

1911-ben Magyar Pál asztalos új úrasztalát készített, melyre új készlet is került a hívek adományainak köszönhetően.

1923-ban két új bronzharangot helyezték a toronyba az első világháborúban elkobzott helyére. A harangok Egry Ferenc kisgejőci harangöntő műhelyében készültek.

A következő feljegyzés a templomra vonatkozóan 1927-ből származik, mely arról számol be, hogy az épület tetőszerkezete több helyen is megrongálódott. A javítási munkálatokat ismét a gyülekezeti tagok adakozásából valósították meg. A munkát Gerendei Dezső vállalkozó végezte el.

1939-ből maradt fenn a debreceni Református Dóczi Polgári Leányiskola évkönyvében az beszámoló, melyben így írnak Nagydobronyról és templomáról az odalátogatók: „A népviseletéről, kézimunkájáról, érdekes tájszólásáról híres Nagydobronyban álltunk meg. Láttunk egy színmagyar és református, négyezer lelkes községet. … Örült a szívünk, mikor a nyílegyenes utcát, a rendes, tiszta házakat láthattuk. A nagy református templom valóságos katedrális, örült is kis csapatunk, mikor a tiszteletes úr a templom fényképével ajándékozott meg bennünket. Hát még, mikor bementünk a templomba és elénekelhettük: »Erős várunk nékünk az Isten…« A tiszteletünkre vasárnapi díszbe öltözött falusi kisleányokkal nagy barátkozás indult meg…”

A debrecenieket üdvözlő lelkész Gönczy Pál volt, aki 1933-tól szolgálta a dobronyi közösséget egészen 1946-ig, amikor a szovjet hatóságok letartóztatták és lágerbe küldték.

Az azt követő kommunisták uralta évtizedekről szinte semmit sem tudunk. Ami biztos, hogy a helyi közösség a legateistább időkben is megőrizte hitét. Templomukról is gondoskodtak, 1971-ben, majd 1987-ben jelentős külső és belső felújítást végeztek rajta.

2010-ben lecserélték a templom tetőszerkezetét, valamint átfestették a belső falakat. Új csillárokat is kapott a templom Benedek Ferenc kovácsmesternek köszönhetően.

2012-ben szigetelték a külső falakat, melyek új vakolatot is kaptak. A templom körül talajvíz-elvezető csövet fektettek le. 2019-ben új járdát és locsolórendszert kapott a templom udvara. Legutóbb – 2020-ban – pedig a padokat cserélték le.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This