Kárpátalja anno: Bártfay Kálmán római katolikus főesperes, hitvalló

133 évvel ezelőtt, 1886. július 15-én Eperjesen látta meg a napvilágot Bártfay Kálmán ugocsai főesperes nagyszőlősi plébános.

1909. június 5-én szentelték pappá. Nagyberezna (1909), Tiba, (1913), Felsőbánya (1913), Máramarossziget, (1914), Perecseny, Turjaremete (1928), Nagyszőlős (1943–1949) településeken tevékenykedett.

A magyar királyi kormányfőtanácsosi cím tulajdonosa volt, 1943-tól ugocsai főesperes, kerületi esperes.

1949. február 23-án nagyszőlősi plébánosként tartóztatják le és a katolikusság megerősítéséért folytatott aktív munkájáért a szovjet Büntetőjogi Törvénykönyv 54.4. és 54.10.§ alapján 25 év javító-munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélik, amelyet az Irkutszki terület Csuksa nevű javító-nevelő munkatáborában kellett letöltenie.

1949. szeptember elején már a kijevi börtön 33-as cellájának foglya több kárpátaljai lelkésszel együtt. Az ungvári börtönben eltöltött több hónapos éjszakai kihallgatásról Kálmán atya így számol be egy későbbi levelében:

„A lábam annyira megdagadt, hogy harisnyában jártam a kihallgatásra. Állandóan meghűléssel küszködtem. A rabkoszt annyira megviselte gyomromat, hogy éjjel-nappal hánytam és semmi orvosságban nem részesültem. Megszabadultam volna mindentől, ha elfogadom … ajánlatát és feladom elveimet. Szabadon bocsátást ígért, ha a helyettesemnél közbenjárok a görögkatolikus papok pravoszláviába való áttéréssel kapcsolatos ellenállás megszüntetéséért. Ezt nem vállaltam!”

Egy másik visszaemlékezésében ezt olvashatjuk: „Négy hétig a kijevi pincebörtönben voltam. Még a rajtam lévő ruhát is ellepte a penész. A vaspriccs véresre törte a vállamat. Lábam oly borzalmasan dagadt meg, hogy már a börtönorvos is a – a német fogolytársaim erélyes fellépésére – 3 órai vízszintes fekvést engedett meg. A halálra ítéltek kamrájában hetedmagammal szorongtam, a rögzített alacsony vaságy alatt a betonon aludtam. … Októberig visszaküldték minden csomagomat, úgy hogy hozzátartozóim elhalálozásomat feltételezték.”

Semmisségi panaszának szövege aktái között nem maradt fenn, viszont található ott egy 1954. december 26-ával keltezett, Hruscsovnak címzett levél, amelyet István nevű testvére írt: „Az újesztendőben kívánunk önnek sok sikert a munkájához minden jóakaratú ember javára. Kérjük önt, hogy engedje szabadlábra 69 éves idős és beteg testvérünket és nagybátyánkat, Bártfay Kálmánt, volt nagyszőlősi plébánost.”

Bártfay Kálmán 1956-ban megrokkanva tért haza, Ungvárra költözött testvéréhez, Bártfay István ügyvédhez. Nyugdíjasként élt. 1959-ben papi jubileuma alkalmából misét mondott Nagyszőlősön a temetőkápolnában, ezért kiutasították a városból.

1964. február 23-án hunyt el Ungváron. 1992-ben rehabilitálták.

Marosi Anita
Kárpátalja.ma