Kárpátalja anno: Szolyva-Hársfalva: Frigyes Károly telep
A német betelepedés a XVIII.század elején vált intenzívebbé, amikor Kárpátalján az 1703-1711. évi Rákóczi-szabadságharc leverésének következtében gazdasági és kulturális hanyatlás kezdődött.
Schönborn Frigyes Károly volt császári kancellár, bambergi és würzburgi püspök nevéhez fűződik a nagyarányú telepítés, mivel 1730 tavaszán arra hivatkozva, hogy birtokának megműveléséhez még dolgos kezekre van szüksége, ő kapott engedélyt az udvartól arra, hogy kárpátaljai falvaiba 100 német parasztcsaládot telepítsen át. Megbízottai az ősi német falvakban és városokban: Bambergben, Mainzban, Regensburgban igyekeztek olyan földműveseket találni, akik munkaszerető, ill. a földet és az állattenyésztést magas szinten művelők hírében álltak, katolikusok voltak, és hajlandónak mutatkoztak az áttelepedésre. Az év végéig az első hullámmal érkezőkön kívül még 183 családnak engedélyezte Bécs a Kárpátalján való letelepülést. Minden áttelepülő család utazási költségeire 100 forintot kapott, valamint engedélyt arra, hogy lovaikat, felszereléseiket, szerszámaikat, jószágaikat magukkal hozzák.
Schönborn Frigyes Károly keleti birtokrészein olcsón lehetett legelőhöz és szőlőültetvényhez jutni, mert ott minden romokban hevert. Ahhoz, hogy a gazdasági élet helyreálljon, szükség volt alkotó és szorgalmasan dolgozó telepesekre. Az első letelepedők között sok volt az iparos.
Schönborn Frigyes Károly az új lakhelyen való házépítéshez minden egyes családnak 120×180 láb telket, valamint annyi megművelhető földet ígért, amennyit a frank normák szerint 2 lóval, vagy 2 ökörrel, valamint 6 napi munkával meg tudtak művelni. A jószágoknak pedig a közös legelőből különítettek el egy részt, mindezt ingyen. Ezzel szemben a letelepedők kötelesek voltak háziállatokat nevelni, szekeret és más gazdasági szerszámokat tartani, valamint 100 forintjuknak kellett lenni, ahhoz, hogy családonként biztosíthassák munka-és életfeltételeiket. Az utazási- és vámköltségeket az uradalom vállalta magára.
A letelepedés első telén az új telepesek tűzifát és terményeket ingyen kaptak. Dolgozniuk az uradalom számára hetente 1 napot kellett szekérrel, vagy 2 napot gyalog.
A szerződés arról is említést tett, hogy ezeket a kötelezettségeket azonban készpénzzel meg lehetett váltani.
Lehetőségként szerepelt még, hogy mentesültek 6 évre az adók, és 3 évre a tized fizetés alól.
A kézművesek és iparosok is ugyanannyi földet kérhettek, mint a parasztok.
1788-ban a munkácsi uradalomban összeírták a bevándorlókat.
Ennek alapján 1730-1774 között Munkácsra és környékére 197 német család (874fő), Beregszászba 71 család (350-400fő) érkezett.
Míg Schönborn Frigyes Károly idejében a bevándorlók többsége Frank-földről származott, a XVIII. század második felében az újonnan érkezők az osztrák birodalom más vidékeiről jöttek Kárpátaljára. Letelepedési helyeik Munkács és Beregszász mellett a Munkácshoz 10-12 km-es körzetben fekvő, elnéptelenedett falvak voltak.
Szolyván és a munkácsi körzet olyan falvaiban, mint Puznyákfalva, Szidorfalva (Hrabove), Kékesfüred (Szinyák) Galíciából származó németek telepedtek le.
Forrás: szabadarchiv.hu
emberekre
,
aki
k
it
t
letelepednének
,
meghonosodnának
.
Kezdetbe
n
az
t
i
s
megha
tározta
,
hogy
50
,
szakértelemme
l
rendelkez
ő
parasztcsaládr
a
va
n
szüksége
:
4
molnárra
,
2
kovácsra
,
2
szerelőre
,
2
kocsigyártóra
,
2
szabóra
,
1
pékre
,
2
bodnár
ra
,
1
0
szőlőművelőre
,
4
kőművesre
,
aki
k
malmoka
t
é
s
lakóházaka
t
tudna
k
építe
ni
,
valamin
t
1
asztalosra
,
1
szabómesterre
,
2
bőrkikészítőre
,
1
lovászra
,
1
üveges
re
,
1
j
ó
orvosra
,
vag
y
sebészre
,
3
képzet
t
erdészre
,
aki
k
egyetértésbe
n
tudna
k
él
n
i
é
s
dolgozni
.
A
z
els
ő
letelepedő
k
közöt
t
íg
y
so
k
vol
t
a
z
iparos
.
A
bamberg
i
Andrea
s
Azelma
n
pl
.
képzet
t
vadás
z
volt
,
ak
i
nég
y
éve
n
á
t
Franciaországban
,
ké
t
éve
n
á
t
Olaszországban
,
maj
d
Magyarországo
n
tanult
.
Joha
n
Paulyus
t
a
szarvaso
k
szak
értőjekén
t
ismerték
.
Ő
ugyancsa
k
különböz
ő
iskolákba
n
kapot
t
alsó
–
é
s
felsőfok
ú
képzést
.
Péte
r
Mjanste
r
–
csiszoló
,
Gan
s
(Hans
)
Vittma
n
–
deszkafurészkezelő
,
Mishe
l
Kramper
t
–
szabó
,
Andrea
s
Krau
s
–
bodnár
,
Han
s
–
Geor
g
Waj
s
–
sajtoló
,
Han
s
Wol
f
–
fodrász
,
Simo
n
Kre
n
–
kovác
s
volt
.
A
paraszto
k
közöt
t
soka
n
akadta
k
olyanok
,
aki
k
szülőföldjükö
n
tekinté
lye
s
jövedelemme
l
bírtak
.
Ilye
n
vol
t
Simo
n
Krámer
,
akine
k
a
majorj
a
évent
e
120
0
F
t
jövedelme
t
biztosított
.
A
z
áttelepedé
s
előt
t
3
évve
l
azonba
n
2
3
állatbó
l
áll
ó
állomány
a
elpusztult
,
íg
y
eladósodott
.
Veszteségei
t
pótoln
i
próbál
t
szerencsé
t
Munkácson.
„
Schönbor
n
Frigye
s
Károl
y
a
z
ú
j
lakhelye
n
val
ó
házépítéshe
z
minde
n
egye
s
családna
k
120×18
0
lá
b
telket
,
valamin
t
anny
i
megművelhet
ő
földet
ígért
,
amennyi
t
a
fran
k
normá
k
szerin
t
2
lóval
,
vag
y
2
ökörrel
,
valamin
t
6
nap
i
munká
va
l
me
g
tu
d
művelni
.
A
jószágokna
k
pedi
g
a
közö
s
legelőbő
l
különítette
k
e
l
eg
y
részt
,
mindez
t
ingyen
.
Ezze
l
szembe
n
a
letelepedő
k
kötelese
k
volta
k
háziállato
ka
t
nevelni
,
szekere
t
é
s
má
s
gazdaság
i
szerszámoka
t
tartani
,
valamin
t
10
0
forint
jukna
k
kellet
t
lenn
i
ahhoz
,
hog
y
családonkén
t
biztosíthassá
k
munka
–
é
s
életfeltét
eleiket
.
A
z
utazási
–
é
s
vámköltségeke
t
a
z
uradalo
m
vállalt
a
magára
.
A
letelepedé
s
els
ő
telé
n
a
z
ú
j
telepese
k
tűzifá
t
é
s
terményeke
t
ingye
n
kap
tak
.
Dolgozniu
k
a
z
uradalo
m
számár
a
hetent
e
1
napo
t
kellet
t
szekérrel
,
vag
y
2
na
po
t
gyalog
.
A
szerződé
s
arró
l
i
s
említés
t
tett
,
hog
y
ezeke
t
a
kötelezettségeke
t
azonba
n
készpénzze
l
me
g
lehe
t
váltani
.
Lehetőségkén
t
szerepel
t
még
,
hog
y
men
tesülte
k
6
évr
e
a
z
adó
k
é
s
3
évr
e
a
tize
d
fizetés
e
alól
.
A
szőlőtermelő
k
ugyanilye
n
kötelezettsége
k
aló
l
8
évr
e
kapta
k
mentességet
.
A
kézművese
k
é
s
iparoso
k
i
s
ugyananny
i
földet
kérhettek
,
min
t
a
parasztok.
1
2
A
Bambergbő
l
é
s
Würzburgbó
l
áttelepüln
i
szándékozó
k
Regensburgba
n
gyülekeztek
,
maj
d
a
Duná
n
uszályoko
n
1
4
na
p
alat
t
érté
k
e
l
Pestet
.
It
t
találkozta
k
a
z
uradalo
m
megbízottjával
.
Munkácsr
a
1730
.
szeptembe
r
9-é
n
ér
t
a
z
els
ő
bam
berg
i
csopor
t
(
8
család
,
5
5
fő).
1
3
Szeptembe
r
22-é
n
megérkezte
k
a
z
els
ő
würzbur
–
gia
k
is
.
Októbe
r
30-á
n
pedi
g
mé
g
8
,
novembe
r
10-é
n
7
,
maj
d
decembe
r
6-á
n
újab
b
2
csalá
d
telepedet
t
l
e
Munkácson
.
Volta
k
a
z
újonna
n
érkező
k
közöt
t
aszta
–
losok
,
kőművesek
,
szabó
k
é
s
sörfőzők.
1
4
A
városb
a
íg
y
1730-ba
n
összese
n
4
0
csa
lád
,
aza
z
19
9
f
ő
vol
t
a
z
ú
j
telepes
.
A
következ
ő
évbe
n
mé
g
5
alkalomma
l
15
0
fő
,
1732-be
n
2
6
fő
,
1733-ba
n
pedi
g
tovább
i
5
f
ő
érkezett.
1
5
A
z
ez
t
követ
ő
évekbe
n
betelepülő
k
közöt
t
soka
n
volta
k
tehetősek
.
1733
.
máju
s
29-é
n
pl
.
1
5
olya
n
csalá
d
nyilvánított
a
k
i
Munkácsr
a
val
ó
telepedés
i
szán
dékát
,
amelyne
k
összjövedelm
e
202
5
forint
,
aza
z
fejenkén
t
13
0
forin
t
volt.
1
6
1741-be
n
újab
b
5
csalá
d
jelentkezet
t
a
z
áttelepülésre.
1
7
A
némete
k
letelepítés
e
Kárpátaljá
n
nagyob
b
rész
t
szerve