A Délmagyarország nevű újság 1939. augusztus 20-i számában igen érdekes úti beszámolót olvashatunk Kárpátalja legmagasabb csúcsáról, a Hoverláról. „A csonkaország legmagasabb pontján, 2058 méter magasban: a Hoverla csúcsán Kalandok és kálváriák, de azért — Vivát Polonia Aeterna!” cím alatt megjelenő írás Magyar Lászlótól származik.
A Salánki Görögkatolikus Egyházközség is megemlékezett január 22-én a magyar kultúra napjáról.
Kárpátalja egyik legismertebb gyümölcsöse volt egykor a Barátság-szőlőskert.
A Batári, Salánki, Tekeházi, Tiszaújlaki, Tiszaújhelyi Községi Fiókkönyvtárak, a Nagyszőlősi Járási Könyvtár és Járási Gyermekkönyvtár, a Királyházi Gyermekfiókkönyvtár szeretné megköszönni a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT-nek és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének a könyvtárai korszerűsítéséhez nyújtott támogatást.
Az Ungvári járásban, a Viela patak partján fekvő, több mint 4000 főt számláló városi jellegű település, Szerednye első írásos említése 1417-ből való.
Mark Twain egyszer azt mondta: „Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.”
A folyó, mely ha beszélni tudna, elmesélné honfoglaló őseink megérkezését a Kárpát-medencébe; a folyása mellett felépített várak, városok, települések és azok lakóinak történetét; s a vérzivataros évszázadok eseményeit.
„Tanulni, tanulni, tanulni” – mondta Lenin. Vagy mégsem tőle származik az intés?
A Salánki Görögkatolikus Egyházközség szervezésében vízkereszt ünnepéhez kapcsolódó kézműves foglalkozást tartottak január 3-án Salánkon, melyet január 6-án tó- és házszentelés követett.
A Nagyságos Fejedelem és az általa vezetett szabadságharc emlékét számos irodalmi, zenei és művészi alkotás őrzi.
End of content
End of content