A fiatalkori szorongás okai és megelőzése

Mindannyiunk életében vannak olyan helyzetek, amikor nyugtalannak, idegennek érezzük magunkat – ez teljesen normális. De ha a stressz és aggódás a mindennapjaink részéve válik, s a legártatlanabb szituációkban is az ujjainkat tördeljük, az ajkunkat harapdáljuk vagy szédülünk, valószínűleg szorongással küzdünk. Ez egy pszichés zavar, amely napjainkban leginkább a mi korosztályunkat, azaz a fiatalokat támadja meg.

Miért pont mi esünk ennek áldozatául? A mentális problémák hátterében a családi nehézségektől kezdve a sikertelen társadalmi beilleszkedésig bármi állhat. A társadalom elvárásokat támaszt velünk szemben, mi pedig egész életünkben arra törekszünk, hogy ezeknek megfeleljünk. Gyerekkorban még csak elkezd kialakulni a véleményünk – ekkor ismerjük meg a körülöttünk lévő világot –, felnőttként pedig minden ember ugyanazt teszi: dolgozik, dolgozik, dolgozik. De mi van velünk, fiatalokkal? Tanulnunk kell és döntenünk a jövőnkről, kézben kell tartanunk a kapcsolatainkat, fel kell mérnünk a lehetőségeinket…

A világ ilyenkor túl nagynak és félelmetesnek tűnik. Gyerekek vagyunk még, de olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek az egész felnőttkorunkat meghatározzák majd. Esélyünk van arra, hogy azok legyünk, akik lenni akarunk, mégis félünk megtenni az első lépéseket. Egy osztályterembe zárnak minket, ahol éveket töltünk el, és megmondják nekünk, mikor ehetünk vagy mehetünk ki a mosdóba, aztán elérünk egy bizonyos életkort, és noha eddig nem engedték, hogy saját döntéseket hozzunk, most a jövőnk a mi kezünkben van. Ezek a gondolatok járnak a fejünkben óra közben, otthon és sokszor még filmnézés közben is. Tudjuk, hogy minden perc elteltével egyre közelebb kerülünk ahhoz a naphoz, amikor kikerülünk a nagyvilágba, és csakis magunkra támaszkodhatunk.

A 21. században nagy hatással van a szorongás kialakulására a közösségi média. A tökéletesen beállított képek, a Photoshop és az internetes zaklatás mind negatív érzelmeket vált ki a fiatalokból. Azt látjuk, hogy a velünk egyidős emberek minden héten más országban nyaralnak, konfliktusmentes párkapcsolatban élnek, és a legnagyobb gondjuk az, hogy melyik Instagram-fotó kapott több kedvelést. Tudnunk kell, hogy ezek hamis tartalmak: mindenki a legjobb oldalát mutatja. Napjainkban tehát mindig emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy nem hasonlíthatjuk össze a saját életünket azzal, amit az interneten látunk, és nem hagyhatjuk, hogy a közösségi oldalak meghatározzák a kedvünket. A fiatal lányok többsége testképzavarral és önbizalomhiánnyal küzd, ami szorongást idéz elő: ez is az interneten látott retusált, agyonszerkesztett képek miatt alakul ki.

Úgy lehetne elérni a szorongás csökkentését, ha a fiatalokra kevesebb teher és nagyobb figyelem kerülne mind az iskolában, mind a magánéletben. Fontos, hogy ne csak az iskolai tananyag elsajátítását értékeljék, hanem az egyedi gondolatokat, ötleteket is. A közösségi médián pedig tanácsos mindenkinek olyan embereket követniük, akik jó hatással vannak a mentális egészségükre: modellek, milliomos tévésztárok helyett olyan művészeket, akik inspirálják őket.

S ne feledkezzünk meg arról, hogy a gondolataink befolyásolják az életünk nagy részét: tanuljunk meg pozitívan állni a dolgokhoz, megtalálni a jót minden helyzetben, és legfőképpen elfogadni önmagunkat.

Kasztner Antónia
Kárpátalja.ma